4.fejezet

Váratlan csók

Jo nem hitt a szemének, gondolta ez biztos csak valami tréfa de nem volt az.

Lecsúszott a kanapéra és összehúzta magát magzat pózba,mindene remegett és könnyei ellen is harcolt. El sem tudta képzelni mi lesz vele Párizsban barátok nélkül és pont most amikor szerelmes lett, az élete kilátástalannak tűnt. Hallotta Carla néni cipőjének kopogását a lépcsőn,

vett egy mély levegőt és összeszedte magát és felállt.

-Minden rendben édesem? -Carla lebotorkált a lépcsőn.

-Persze csak kerestem a cédulát de nem találtam meg. -Jo elsietett nénikéje mellet.

Mikor a szobájába ért bezárta az ajtaját és az ágyára vágódott. Fejét a párnája közé süppesztette és elkezdett üvölteni ahogy csak tudott, majd felállt és a tükréhez lépett letörölte a könnyeit.

-Erős vagy és vannak barátaid! -Kihúzta magát és kirúzsozta a száját, az arcára egy mosolyt erőltet. A ruhája még mindig tökéletes volt. Az órára pillantott és látta,hogy már háromnegyed nyolc van.

Gyorsan összedte a dolgait és elindult.

Mikor leért Carla a telefonált, szinte már suttogott vagy valami olyasmit próbált elérni. Jo most nem foglalkozott nénikéjével. Éppen lépett volna ki az ajtón mikor oda fordult hazzá.

- Elhozták a kocsidat. - Carla a telefont a füle és a válla közé szorította.

-Köszi. - Jo az arcára erőltetett egy mosolyt és felkapta a kocsikulcsot.

A nő homlokon csókolta unokahúgát. Az utca már sötét volt. A házuk előtt ott állt egy piros BMW, olyan kocsi volt amire minden kamasz álmodozott de ő most nem érezte magát szerencsésnek inkább próbálta elfelejteni a levelet.

Szembelévő házban minden villany égett amit furcsált hisz csak ketten laknak a házban. Beszállt a kocsiba és elhajtott.

Belül majd szét robbant de nem akarta elrontani az estét. Negyed óra múlva megérkezett Valeryék házához. Az egész ház sötét volt, már előre tudta,hogy barátnője mit tervez. Mikor benyitott a lakásba hirtelen felkapcsolt lámpa és osztálytársai elő ugrottak a kanapé mögül,

mindenki ott volt aki számított. Egyszerre kiáltották : -Boldog születésnapot Jo!

A lány könnyes szemmel állt az ajtóban.

Valery oda lépet hozzá a kezében egy gyümölcstortával. A tömeg a 'boldog születésnapot' dalt énekelte. A tortán 17 szál gyertya állt, Jo egy fújással elfújta őket. Azt kívánta,hogy bárcsak történne vele valami ami megváltoztatja az egész életét. A tömegben Klaust kereste, de sikertelenül. Valery a karjába ugrott és átnyújtotta az ajándékát.

-Boldog születésnapot! - A lány arca kipirul és örömtől szikrázó volt.

-Köszönöm! - Josephine kibontotta a kis csomagot amiben egy ezüst láncra fűzött medál volt. A belsejében két kép az egyik még 13 éves korában készült amin Valeryvel pózol, a másodikon szintén vele csak ez már párhónapja készült.

-Istenem! Köszönöm Val! - A lány átölelte barátnőjét és arcon puszilta.

A nappaliban dübörgött a zene. A bulizókból áradt a jókedv és a pia illat. Jo és Valery együtt táncoltak, bár jó kedvüket lelombozta Bella és Nina. A két fő ribi mindenhol ott vannak és egy bulit sem hagynak ki,ha meghívták őket ha nem. Persze kidobni nem lehetett őket mert akkor „suli törvényt” szeg az ember és azt senki se kívánta magának. De így is a lányok jó kedve töretlen volt, míg meg nem jelent Ed az iskola bikája. Ő az álompasi aki után döglenek a csajok, bár esze nem sok volt. Bella egy másik sráccal táncolt és nem az ő csődörével, akkor a fiú eléggé berágott és jól képen törölte.

-Mit képzelsz magadról,hogy más csaját lenyúlod?! - Ed orrlyukai kitágultak a dühtől.

-Héé haver nem én kezdtem hanem a csajod és nem is mondta,hogy van pasija! - A másik önjelölt zseni Matty Brown volt.

-Micsoda?! - Ed már Bellához fordult.

-Én...én..csak. - A lány elharapta a mondat végét és észbe kapott.

Semmi közöd ahhoz,hogy kikkel tancolok mert nem vagyok a barátnőd! -Bella önelégült képet rossz volt nézni.

Valery nem tudta ezt szó nélkül hagyni, oda ment hozzájuk és jól helyretette őket.

De Jo csak egy emberre figyelt és az Ed volt. Eddig mindig magabiztos és mindig addig harcolt,hogy neki legyen igaza de most...nem akart győzni csak némán kisétált a kertbe. Míg barátnője Mattyvel ordibált addig Jo a fiú után ment.

-Jól vagy?

-Igen...vagyis nem!

Most tönkretettem a bulit .Nem velem kéne foglalkoznod hanem élvezned a bulidat. - Ed leült az egyik padra.

Jo mellé ült, és megölelte. Hosszan egymás szemébe néztek. A fiú magához szorította a lányt és szájon csókolta. A lány ellökte magától és ráüvöltött.

-Ezt miért csináltad?

-Nem tudom...valamit érzek irántad de..

Jo nem várta meg a fiú válaszát és berohant házba. Össze volt zavarodva, ő Klausba szerelmes vagy valami ilyesmit érez iránta de most Ed bekavart.