2013. február 16., szombat

6.fejezet


Az üzenet
Klaus a lány szemébe nézett, mintha mondani akart volna valamit. Magához húzta és megcsókolta. Jo visszacsókolt égész teste beleremegett. Szíve egyre hevesebben vert amit a fiú is megérzett és ellökte magától a lányt.
-Mi az? Valami baj van? - Jo kérdően nézett rá.
- Nem..nem de most mennem kell.-Klaus
kimászott a medencéből, felvette a nadrágját és eltűnt.
Jo meg se tudott szólalni ott hagyta egyedül és megalázva. Kikászálódott és bement a házba. A tömeg üvöltéssel üdvözölte a félmeztelen ünnepeltet. De nem törődött senkivel csak fölment Valery szobájába,hogy keressen törölközőt és száraz ruhát. Mikor újra felöltözött bement Jhon barátnője apja dolgozó szobájába ott a mini bárhoz ment és kivett egy Jack Danielst. Letépte a kupakját és meghúzta. Torkán másodpercek alatt lefolyt az alkohol ,mikor gyomrába ért erős fintor fogta el és veszett köhögésbe kezdett.
Már két órája tartott a buli de fél órája már senki se látta Jot. Mikor egyszer csak valaki lecsúszott a lépcsőkorláton és hatalmasat zakózott. Ő volt az ,mindenki nevetésben tört ki. De a lány nem mozdult.
Valery kétségbe esetten rohant oda.
-Jo! Könyörgöm mozdulj meg! -Könnyei
végig csorogtak az arcán.
Jo hirtelen felugrott és elkezdett nevetni.
-Oh Valery! Te hiszékeny kislány! -Oda lépett barátnőjéhez és arcon csókolta. Már senki se figyelt rájuk.
-Te hülye vagy! - Valery kivágta a kert ajtót és kilépett rajta.
Jo nem foglalkozott vele csak vállat vont és elvegyült a társaságában.
Nem volt kint senki a kertben csak Jo álomruhája. Valery megfogta és bele hajította a medencébe. Lelki ismeret furdalása furdalása volt.
-Talán csak túl reagálom..hiszen részeg és boldog. Ami én sose lehetek, nekem nagy felelősség van a vállamon. -Gondolta magában.
Visszament a bulizókhoz, kikapcsolta agyát és elkezdett táncolni de nem csak ő tett így Jo éppen az asztalon táncolt. Kavarogtak benne az érzések és a pia. Legutolsó emléke az volt,hogy valaki bele teszi a kocsijába és haza viszi.
Másnap az ágyában ébredt pokoli fejfájással. Függönye szét volt húzva így besütött az ablakon ami nagyon zavaró egy másnapos tininek. Ezért felállt ,hogy behúzza. Mikor megakart fordulni egy kéz a szájához és a falhoz nyomják. Egy pillanat alatt lepergett előtte az élete, torka összeszorult és meg se tudott szólalni.
-Csokit vagy csalunk! - Egy férfi hang szólalt meg.
Érezte,hogy enged a szorításból és megfordult.
-Te puha pöcs! - Jo fel kiáltott és a fiú nyakába ugrott.
Elijah volt az. A lány kis kori barátja már körülbelül 2 éve nem látta. Ennek oka az volt,hogy a fiú Brazíliába költözött szüleivel. Elijah jól nézett ki, bőre nap barnított volt, csuklóján fonott karkötők lógtak, fején egy divatos kalap díszelgett.
-Boldog születésnapot ribi! - A fiú lehuppant az ágyára.
-Köszönöm Jr. Indiana! - Levette Elijah sapkáját és a fejére tette.
-Carla büszke lehet rád.
-Miért is?
-Hát érzem a pia szagot rajtad.
-Egyszer 17 éves az ember. - Kacsintott utána az asztalához lépett. Látta,hogy nénikéjé készített neki reggelit. A tálcán egy cetlivolt.
Drága Jo!
Jó étvágyat a reggelihez én elmentem körmöshöz, körülbelül 12-re érek haza.
Tegnap este Valery hozott haza, részegen
szerintem hívd föl.
Puszi: Carla”
Ez volt az egyetlen jó tanács amit Carla valaha adott. Jo bekacsolta a telefonját és látta,hogy egy hangüzenete van, megnyitotta.
-Jo! Segíts! -Valery volt az, a lány zihált.
Bocsáss meg ha valaha valami rosszat tettem ellened! Kérlek segíts....!
Az üzenet befejeződött, Jo kiejtette kezéből a telefont és csak bámult maga elé.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése